Vajon lakott-e Erkel Ferenc apja a gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély kaputornya fölött? Ez például az egyik kérdés, amely most, az épület felújítása előtt felmerül. Az bizonyos, hogy az Erkelek több generációja kötődik a gyulai kastélyhoz: a Himnusz zeneszerzőjének apja és nagyapja is a tulajdonos Wenckheimek szolgálatában állt zenészként. Az uradalmi muzsikus lakosztálya pedig a kapu fölött volt a hagyomány szerint, ergo az Erkeleknek a kapu fölött kellett lakniuk – ami azonban valószínűleg nem igaz. Érdekes történetű épület egyébként ez a kastély. Itt folyt le például a tizenhárom későbbi aradi vártanú közül kilencnek a lefegyverzése is.
a gyulai Wenckheim–Almásy-kastély (fotó: Tokai Attila, panoramio.com)
A kastély első épületrésze 1745 előtt épült a vár közelébe, az akkor még meglévő, külső erődrendszer helyére, részben annak falaira. A mai oldalsó kaputorony alsó szintje tulajdonképpen az erődrendszer kapuja volt valaha, s ma is látható a falban néhány török épületelem. A kastély legrégebbi része a XVIII. századi középtag, földszinti sala terrenával, emeleti díszteremmel. Ezek falfestményeit jelenleg XX. századi meszelés takarja. A kastély 1803-ig kétszer égett le, s kétszer építették újjá, másodszor Czigler Antal tervei szerint, aki Erkelékhez hasonlóan évtizedekig állt a Wenckheim család szolgálatában. További bővítések is történtek aztán a XIX. század folyamán, mígnem az 1900-as évek elejére a mai méretére nőtt az épület, s elnyerte J alakú alaprajzát. Ekkor már az Almásyak voltak itt birtokban.
A XX. század közepére elszegényedő Almásy család aztán 1943-ban a kastélyt eladta Gyula városának, s így 1947-ben a várostól államosították. Előbb traktoristaképző lett, majd csecsemőotthon rendezkedett be az épületben, később parkjának jelentős részét a strand és a termálfürdő foglalta el. A rendszerváltás után a város megpróbálta visszaszerezni egykori tulajdonát, ám a kastély állami kézből ki nem adható státuszba került, kezelője pedig a megye maradt. Az ezredforduló táján aztán a csecsemőotthon kiköltözött, a kastély lakatlan maradt. Tavaly végül, a megyék fenntartói feladatainak megszűntével, az épület visszakerült a nemzeti vagyonkezelőhöz, amely a kezelői jogot ezután Gyula városának adta át. Az meg mindjárt nekilátott, hogy a kastélyt újraintegrálja a település életébe. Ennek nyomán születhettek a mostani felújítási tervek, melyeket a Földes és Társai Építésziroda készített az uniós pályázathoz.
A város ugyanis pályázik a felújításhoz szükséges kétmilliárd forint megszerzésére. A tudományos kutatásokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) végzi. Rengeteg a restaurálni való, a kastély különböző korszakokból való falképeit fel kell tárni, s az épület egyik sarkát és több főfalát statikailag is meg kell erősíteni, mivel süllyed. Az épületet toronytól toronyig állítanák helyre, vagyis a főkaréjt: az udvart ölelő épületszárnyakat az említett kaputoronytól a vele szimmetrikusan épült, szemközti szárnyon lévő víztoronyig. Ez utóbbi jóval későbbi a kaputoronynál, mai formájában pedig rekonstrukció – miután leégett, 1980-ban építették újjá betonból. Az elképzelés szerint itt rendeznék majd be a kastély új fogadóközpontját, ajándékboltját, s innen indulnának a kastélybejárások a kevésbé díszes, de érdekes cselédszárnyakon át a főúri termekig. Meghagyják azonban a lehetőséget, hogy aki akar, a főbejáraton mehessen be, s mindjárt a legdíszesebb terekbe lépjen. A tervek szerint a kastély tornyából körbe is tekinthetünk majd, s láthatók lesznek olyan izgalmas terek is, mint a boltozott pince vagy a csodás tetőszerkezetű padlás.
A felújítandó kastélyban egyrészt korhűen berendezett enteriőrök lesznek, részben pedig történeti emlékszobák: például az Erkeleknek, de emlékszobát kapnak a vértanú tábornokok is (akik a fegyverletétel után orosz őrizet alatt még a fegyvereiket megtartva sétálhattak az utcákon, házaknál voltak elszállásolva, s a kastélyba jártak vacsorálni, míg meg nem érkeztek az osztrákok…). Lesz egy interaktív kiállítóterme a közeli Ajtósról származó Dürernek és a kastélyt birtokló családok jeles alakjainak, egyebek mellett Wenckheim (III.) Józsefnek, akiről Jókai az Egy magyar nábob Kárpáthy Jánosát mintázta. Mindez pedig már nemcsak hangfelvételes tárlatvezetéssel (audioguide) válik majd végigjárhatóvá a tervek szerint, hanem okostelefonos idegenvezetéssel is.
Népszabadság
Járások Bács-Kiskun megyében:
* Kecskeméti járás (154.716 lakos)
* Kunszentmiklósi járás (31.931 lakos)
* Tiszakécskei járás (24.291 lakos)
* Kiskőrösi járás (62.166 lakos)
* Kiskunfélegyházi járás (41.688 lakos)
* Kalocsai járás (47.078 lakos)
* Kiskunmajsai járás (19.049 lakos)
* Kiskunhalasi járás (48.724 lakos)
* Jánoshalmi járás (16.830 lakos)
* Bajai járás (74.334 lakos)
* Bácsalmási járás (17.289 lakos)
A gyulai járás négy településből áll majd 2013-tól: Gyula, Elek, Kétegyháza és Lökösháza. 176 járás lesz Magyarországon, Békés megyében 9. Ez derül ki a kormány által nyilvánosságra hozott koncepcióból, melyet január 20-ig lehet véleményezni. A tervezet szerint a járások kialakításának a célja, hogy alacsonyabb társadalmi költséggel működhessen a közigazgatás.
A kormányzati portál azt írja, a kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz, minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben. A járások és járási kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január 1-jével. A Gyula Tv-nek ugyanakkor Erdős Norbert megyei kormánymegbízott még decemberben úgy nyilatkozott, nem kizárt, hogy a járásokat fél évvel hamarabb vezetik be. Ennek oka az oktatás átszervezésében keresendő.
A legtöbb egység Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben állna fel, itt 15-15 járást hoznának létre. A legkevesebb Nógrád és Vas megyékben jönne létre, egyenként 6-6. A járások kialakításánál cél volt a létező megyehatárok megőrzése.
A tervezett gyulai járáshoz Elek, Kétegyháza és Lökösháza tartozna, térségünkben központ lenne Békéscsaba, Békés, Szarvas, Orosháza, Mezőkovácsháza, Gyomaendrőd, Szeghalom és Sarkad.
(gyulatv.hu/MTI)
Járások Csongrád megyében: 7 járás lesz 2013-tól Csongrád megyében. Csongrád megyében a kistérségek határaihoz igazodva alakították ki a hét járás területét. Ferencszállást és Klárafalvát azonban a makói kistérségből a szegedi járásba helyezték át. 2013. január 1-jétől állnak fel a minden alacsonyabb szintű államigazgatási feladatot ellátó járások.
A járások területének a megyék határaihoz kell igazodniuk, és a székhelytől legtávolabb lévő település sem lehet messzebb 30 kilométernél. Járási székhely olyan település lehet, ahol kiépült az államigazgatási infrastruktúra, de figyelembe kell venni a közlekedési infrastruktúrát is.
– A járás közigazgatási funkciókat lát el. Államigazgatási, hatósági és oktatási feladatai is lesznek – ide kerülnek például a pedagógiai szakszolgálatok. Remélem, az állampolgárok a táblacserén kívül semmit nem vesznek észre – magyarázta Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere. A város a kistérség határaival megegyező területű járás központja lesz. – Remélem, a mórahalmi járás átveszi a városban a kistérségi központi szerep miatt meghonosodott joggyakorlatokat, lesznek például kitelepülő ügyfélfogadások a községekben. Szeretnénk, hogy az eddig a települési hivatalokban dolgozó, szakértő munkatársakat vegye át a járási hivatal – mondta, hozzátéve: a kistérség sem tűnik el. A szociális feladatok ellátására létrejött közös intézmények például fennmaradnak.
B. Nagy László kormánymegbízott ma sajtótájékoztatón ismerteti részletesen a koncepció megyei vonatkozásait, de a kormany.hu oldalon olvasható tervezet szerint Csongrád megyében a kistérségek határait vette figyelembe a munkaanyag. Két települést kivéve: Ferencszállást és Klárafalvát a makói kistérségből a szegedi járásba helyezték át.
Csongrád megyében a következő 7 város kap járási székhely rangot: Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Csongrád, Mórahalom, Kistelek.
(delmagyar.hu/jarasok.com)
A hetedik századból származó duplasírra bukkantak a Csongrád megyei régészek Csanádpalota határában, az M43-as autópálya nyomvonalán zajló ásatáson – írja a műemlékem.hu magazin.
Két, együtt eltemetett ember földi maradványaira bukkantak a Csongrád megyei régészek Csanádpalota határában. A szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti nyomvonalán dolgoznak, itt került elő a ritkának számító lelet. A közép-avarkorból származó csontmaradványok mellett ezüst-bronz fülbevalókat és övcsatokat is találtak.
A leletet csütörtökön mutatja be a helyszínen a sajtó képviselőinek Fogas Ottó megyei múzeumigazgató, Szarka József koordinátor és Szeverényi Vajk ásatásvezető régész.
További képek a duplasírról a műemlékem.hu magazinjában
forrás: muemlekem.hu
A Békés megyében található Vésztő melletti Mágori-domb csupán kilenc méter magas, és első ránézésre nem is tűnik különlegesnek. Azonban ez az apró csoda olyan titkokat rejt, amilyeneket hazánkban csupán néhány hely, maga a domb ugyanis nem áll másból, mint a történelem különféle építőköveiből, az elmúlt korokban egymásra épült apró településekből. Az egyiptomi piramisokkal egyidős leletek.
Az 1960-as évek végéig nem kutatták, legfeljebb a helyi múzeumok munkatársai gyanakodtak rá, hogy valaminek kellett ott lennie, ha az 1930-as évek óta minden komolyabb földmunkánál különféle korokból származó leleteket forgattak ki a földből a munkások. Az első próbaásatásra aztán 1968-ban került sor, és egy középkori temető került a felszínre. Két esztendő múltán találták meg a dombtetőn épített monostor első nyomait.
A Csolt nemzetség alapította monostor nyolc éven át tartó feltárása közben kiderült, hogy alatta bronzkori település búvik meg, az alatt pedig még régebbi kultúrrétegek. Összességében tehát az egész Mágori-domb emberkéz műve, egymást követő népek, nemzedékek telepedtek le újra meg újra a Sebes-Körös erdős-vizes vidékén, és választották otthonuknak a mind magasabb száraz területet.
Az egyiptomi piramisokkal egyidős leletek.
Az első telepesek még az újkőkorban - i. e. 3500-2600 között, tehát az Egyiptomi Óbirodalommal egy időben - érkeztek a helyszínre. E terület akkoriban még csak két méter magas volt, azaz a folyó vize már nem érte el, csak körülfutotta a legmagasabb állásnál is. Az első letelepedőket újabb és újabb népek követték.
Ittlétük eredményeképpen nőtt hét métert a domb, kilenc építési periódus alatt, melynek minden egyes rétegét a megelőző falu elegyengetett omladékára építették. A legtöbb letelepülő földművelő volt, kőből és csontokból készült szerszámokkal művelte a talajt - és emellett persze halászott, pákászott, gyűjtögetett, vadászott is a környéken.
A hazatérő magyarok, mint mindenki, aki itt élt előttük, hamarosan használatba vették a kínálkozó dombot. Nem tudni, hogy kik települtek le itt először, az viszont már biztos, hogy a 10. században ez a táj a nyugati kereszténység felvétele és a feudális függelmi viszonyok ellen tiltakozó pogánylázadást vezérlő Vata nemzetségének volt a birtoka. Vata rokonsága sokáig birtokolta ezt a szállásterületet, és közülük vette eredetét az a Csolt nemzetség is, amelyik a Mágori-domb tetején több templomot és egy monostort épített.
Az első templomuk bizánci rítust követő, valószínűleg freskókkal díszített építmény volt, és a pogánylázadás során ment tönkre. Helyébe új, immár latin rítusú egyház került, melyet több ízben is át-, illetve újraépítettek, növeltek. A legnagyobb már kifejezetten impozáns méretű lehetett: három hajója volt, hosszát 30, szélességét majdnem 13 méternek mutatta meg a Juhász Irén régész vezette ásatás. Ettől a nagy templomtól délre épült fel, valószínűleg a 12. század végén, román stílusban, a monostor U alakú épületcsoportja.
A török időkben mindez elenyészett, úgyhogy a Wenckheim család tagjai borospincéjüket 1810-1812-ben belevágták a Mágori-dombba. A feltárások eredményeit ma három helyen, háromféle módon mutatja meg a területet gondozó múzeumi szervezet. A Wenckheim-pincében a leletek állandó kiállítása szemlélhető meg.
sírásók.blog
Az Indonéziai Egyetem 2010 nyarán indította el a világ egyetemeinek zöld merőszámokon alapuló rangsorolását, melyből kiderült: a Szegedi Tudományegyetem Kelet-Európa legzöldebb egyeteme. A felmérés során egy internetes kérdőívet kellett az intézményeknek kitölteniük 2010. május és július között. A kérdőív 5 nagy témakörből állt: zöld statisztikák, energia és klímaváltozás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás és közlekedés. Az adatlapot 34 ország 95 egyeteme töltötte ki.
Az University of Indonesia 2010 nyarán indította el az úgynevezett “UI Green Metric Ranking of World Universities 2010″ azaz a világ egyetemeinek zöld mérőszámokon alapuló UI rangsorát. Az egyetemeket különböző nemzetközi rangsorok alapján választottak ki, majd keresték fel munkatársaikat. A felmérés során egy internetes kérdőívet kellett az egyetemeknek kitölteniük 2010. május és július között.
A kérdőív kiértékelése során minden tétel értékelése numerikusan történt, így lehetőség nyílt az adatok statisztikai feldolgozására. A legtöbb pontszámot a Berkeley városában levő University of California érte el, őt követi a University of Notthingham, a harmadik a kanadai York University, míg a szervező egyetem a 15. helyen végzett..
A rangsor elemzése során megállapítható, hogy az SZTE Európában az erős középmezőnybe tartozik, hiszen az előkelő 20. helyezést, a kelet-európai egyetemek között pedig az első helyet érte el, így a jelenlegi felmérés alapján Kelet-Európában a Szegedi Tudományegyetem a legzöldebb felsőoktatási intézmény.
A rangsorok alapján a szegedi egyetemen kívül még két magyar (budapesti székhelyű), a Budapesti Műszaki Egyetem, illetve az ELTE kapta meg a felhívást, azonban részükről a kérdőív kitöltésére nem került sor.
A kérdőív 5 nagy témakörből állt: zöld statisztikák, energia és klímaváltozás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás és közlekedés. A fenti témakörökön felül feltettek kérdéseket többek között a telkek, az épületek méretére, a villanyfogyasztásra, a füves területek nagyságára, a hulladék kezelésére. Példaként említhető, hogy a “Zöld statisztikák” témakörben kiemelten foglalkoztak a környezettel és a fenntarthatósággal kapcsolatosan meghirdetett kurzusok számával, tanulmányi programokkal, illetve az egyetem éves energiaigényével (világítás, fűtés, hűtés, stb).
Az egyetem közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a világ legnagyobb egyetemei (példul a Harvard, a Yale) nem töltötték ki a kérdőívet, illetve a célcsoport kiválasztásának módszertana is több helyen támadható, ezen adatok csak jelzésértékűek. A felmérés idén várhatóan folytatódni fog.
2010. december 15-én írták alá Betlehem városában a Betlehem és Kalocsa közti testvérvárosi megállapodást. December 21-én este 5 órakor Kalocsán, a Főszékesegyház előtti Szentháromság téren történt a megállapodás ünnepélyes kihirdetése.
Ekkor nyitották meg az élő betlehemet, melyet Bábel Balázs érsek áldott meg. Ünnepi beszédet mondott Török Ferenc polgármester, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A pásztorjáték után a Főszékesegyházban Kalocsa és a környékbeli szállások hagyományos Szent Család-járását imádkozhatták el az érdeklődők. 
Az ünnepségsorozat következő alkalma december 24., amikor az ünnepi éjféli szentmisét Bábel Balázs érsek mutatja be a Főszékesegyházban. Az éjféli karácsonyi szentmisét a Magyar Televízió élőben közvetíti.
Érseki Hivatal, Kalocsa/Magyar Kurír
Gazdag kora avarkori leletanyag, arany- és ezüstékszerek, kardok, valamint nagy mennyiségű cseréptöredék került elő a makói ipari park területéről, ahol 2009 augusztusa és 2010 októbere között végeztek ásatásokat a Móra Ferenc Múzeum régészei.
Az ipari park 25 hektáros területéből nyolc hektáron voltak régészeti lelőhelyek. Egykor a Maros fattyúága folyt erre, az emberek pedig a kiemelkedő dombokon telepedtek meg – mondta a feltárás eredményeiről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Balogh Csilla régész.
Avar fejedelmi álcsat a VII. századból. Magyar Nemzeti Múzeum
Az ásatások során öt lelőhely került elő, ezek közül a legfontosabb egy kora avarkori, feltehetően a VI. század harmadik harmadából származó temető volt. A régészek összesen 407 sírt tártak föl, amelyek mintegy kilenctizede lovassírnak bizonyult.
A sírokban számos cserépedényt találtak, ezek beltartalmának elemzése még nem fejeződött be, de a tapasztalatok szerint egy részükbe virágokat helyeztek el, másik felükbe pedig élelmiszereket raktak mintegy útravalóul a halottnak – magyarázta a szakember.
A sírok között voltak olyanok is, amelyekbe feltehetően nem közembereket temettek. Tizenhárom férfi sírba a harcost fegyvereivel, íjával, tegezével és kardjával együtt helyezték el. Több női sírban pedig nemesfém ékszerek – arany fülbevaló, kereszt, bizánci érméből készült függő és gyűrűk – is voltak. A leletanyag egyik legszebb darabja egy ezüstből készült, aranyozott lemezcsüngős nyakék.
A feltárás tudománytörténeti érdekessége, hogy egykor Móra Ferenc Deszk közelében egy nagyon hasonló avarkori temetőre bukkant, az ásatásról szépirodalmi műveiben is többször írt – jegyezte meg Balogh Csilla.
Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a közgyűjtemény régészei ősszel hozzákezdtek az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti szakaszán a feltárási munkákhoz. A zord időjárás beköszönte előtt a hét ásatási csoport a teljes 360 ezer négyzetméteres területből 20 ezer négyzetméter átvizsgálásával végzett. A munka zömét 2011-ben kell elvégezni, mert a régészeti munkák végső határideje 2012. június 15. – tette hozzá a szakember.
forrás: echotv.hu
Barna csuhás, tonzúrás szerzetes, kezében az evangéliumos könyvvel, melyen rajta ül a Kisjézus. Ő Páduai Szent Antal, a világ talán legnépszerűbb szentje. Hazánkban legalább nyolcvan templomnak ő a patrónusa, és nemigen van olyan templom, ahol jellegzetes ábrázolásával ne találkoznánk.
A magyarországi székesegyházak közül azonban egyiknek sem ő a védőszentje. December 5. vasárnapig. Akkor ugyanis Juliusz Janusz apostoli nuncius Békéscsabára látogat, és kihirdeti XVI. Benedek bulláját, melynek értelmében a Szeged-Csanádi Egyházmegye társszékesegyházává nyilváníttatik a békési megyeszékhely Páduai Szent Antalról nevezett plébániatemploma. Az idén 100. születésnapját ünneplő neogót templom, melyben a falfestmények képregényszerűen mutatják be Szent Antal életét, kívül-belül megújulva fogadja a nagy megtiszteltetést. A székesegyház-avató ünnepi szentmise főcelebránsa december 5-én 16 órakor Kiss Rigó László megyéspüspök.
Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír
Befejeződött az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark turisztikai látványfejlesztése. A 640 millió forintos összköltségű beruházást záró rendezvényen bemutatták a park komplex múzeumpedagógiai programját, amelynek célja azt elérni, hogy minél több fiatal látogasson el a magyarság találkozóhelyére. 2011 az ifjúság és turizmus éve lesz Csongrád megyében, ennek bevezetéseként a parkot osztálykirándulások célpontjává kívánják tenni – értesült az Objektív Hírügynökség.
Azoknak a gyerekeknek, akik részt vesznek a foglalkozásokon, a szívüket, az érzékeiket is átjárja mindaz, amit a magyar történelem jelentett és jelent, ezt nem lehet könyvekből megtanulni – fogalmazott az ünnepi eseményen dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. A politikus, aki tanárként és gimnáziumi igazgatóként is sokszor járt diákjaival Ópusztaszeren, arról beszélt, hogy az interaktív pedagógiai programok sokkal eredményesebbek, mint bármilyen osztálytermi program. Ha a gyerek nemcsak látja, hallja, hanem a gyakorlatban is megtapasztalhatja, amiről tanul, az maradandó nyomot hagy benne.
Tíz biztonsági őr állt szolgálatba hétfőn a veszprémi és a pápai rendőrkapitányságon; a frissen végzett fegyveres biztonságiak a rendőrség épületét őrzik - tájékoztatta a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az MTI-t.
Közülük hatan a veszprémi, négyen a pápai kapitányságon látnak el fegyveres objektumőrzést - mondta Frankó Marianna, megjegyezve, hogy lehetőség szerint a megyében más városi kapitányságok épületét is így kívánják majd védeni.
Az eddig őrzésvédelmi feladatokat ellátó rendőröket így közterületi, utcai szolgálatra lehet vezényelni - mondta az ügyeletes. Frankó Marianna ismertetése szerint a biztonsági őrök a rendőrség állományában vannak, de közalkalmazotti státuszban.
Egyenruhás rendőrök helyett a hétvégétől biztonsági őrök vigyáznak a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szegedi Rendőrkapitányság épületére is - tájékoztatta a megyei kapitányság szóvivője hétfőn az MTI-t.
A fegyveres civilek foglalkoztatásával - olyan munkakörökben, ahol korábban rendőrök teljesítettek szolgálatot - növelhető a közterületen szolgálatot teljesítő egyenruhások száma - közölte Tuczakov Szilvána.
A kiképzést követően Csongrád megyében tíz biztonsági őr került a főkapitányság állományába - tette hozzá az őrnagy.
Országosan mintegy 650 biztonsági őrt terveznek így szolgálatba állítani.
http://nol.hu/belfold/biztonsagi_orok_vedik_a_rendorseg_epuletet_veszpremben__papan_es_szegeden
Posted in